Történet

A MAC rövid története 1875-től

A Magyar Athletikai Club a magyar történelem legnagyobb múltú és legeredményesebb sportegyesülete. Alapítója gróf Esterházy Miksa, aki a MAC 1875-ös megalakításával világhódító útjára indította a magyar sportot. A MAC az esztendők során – huszonegy sport­ágnak adott otthont, versenyzői 63 aranyérmet nyertek az olimpiai, világ- és Európa-bajnokságokon.

A világháborút követően 1946. július 17-én az egyesületet feloszlatták. A feloszlatás után közel három évtized telt el néma bé­nultságban, a klubot csak a rendszerváltás után sikerült újra alakítani.
MAC emlékmű a Szabadság téren

Az újjáalakulás első lépcsőjeként, a MAC emléktáblájának leleplezésére 1988. augusztusában került sor a MAC megszűnése előtti utolsó pályáján, a mai Margitszigeti Atlétikai Centrumban, a volt Út­törő Stadion lelátójának bejárati főfalánál.

Margitszigeti Club ház

 Balatonparti Club ház

Az ünnepségen részt vettek az állami sport-vezetés képviselői, a NOB vezetői, a sport és társadalmi élet kiválóságai a MAC még élő Olimpiai-, Európa-, és világ-, valamint örökös bajnokai, és a mintegy félezernyi ünneplő közönség.

Az újkori történet következő állomása az 1989-es újjáalakulás és 1993-as fúzió a Népstadion Sportkörrel, illetve a Népstadion Szabadidő Egyesülettel (NSZE). Ezzel testet öltött a MAC még élő tagjainak gondolata és megkezdődött a MAC griffmadarának újkori szárnyalása.

„Szeretnénk, ha az újjáalakuló MAC átvenné az elődök csodálatos emléket, és kiváló mai fiatalsá­gunk a jövőben megvalósítaná mindazt, amit mi már nem tudunk elérni.”
Az újjáalakult MAC elnöke Kálnoki Kis Sándor, alelnöke Lugossy Lajos, főtitkára Csatádi Katalin lett, akit később dr. Török János váltott, tiszteletbeli elnöknek pedig dr. Bejczy Lajost választották. A MAC újjá alakulásakor a következő szakosztályokkal indult: atlétika, labdarúgás, jégkorong, műkorcsolya, szinkronkorcsolyázás, tenisz és egy rövid ideig úszás.
A műkorcsolya szakosztály Simon István vezetése alatt a MAC egyik legsikeresebben működő szakosztályává vált. Simon István tanítványai számos magyar bajnoki cím megszerzése mellett, sporttörténelmi jelentőségű sikereket értek el a hazai és világversenyeken, illetve téli olimpián. A MAC elévülhetetlen érdemeket szerzett a szinkron korcsolyázás meghonosításában is. Berecz Ilona vezetésével 7 bajnoki címet szezett csapatunk.
A MAC 2000-ben ünnepelte 125 éves jubileumát. Ebből az alkalomból – a MAC 1875 május 6-án a kontinensen első alkalommal megrendezett atlétikai viadalának emlékére – a magyar parlament május 6-át a magyar sport napjává nyílvánította. A szabadság téri emlékműnél minden évben hivatalos ünnepség keretében emlékezünk meg a nagy elődökről.

A MAC, majd megszünése után a Vasas atlétája, több világcsúcsot dobott, 1948-ban megnyerte a londoni olimpiát. 1957-től 1980-ig a Népstadion főigazgatója. 1964 és 1974 között a MASZ elnöke. Fia Németh Miklós olimpiai bajnok gerelyhajító.

A Népstadion Sportkör ala-pítója 1960-ban az akkori Nép-stadion igazgató Németh Imre, meghatározó szakosztálya pedig a műkorcsolya volt, amely Wágner Jánosné vezetésével számos tehetséget nevelt ki.
A MAC első műkorcsolyázó bajnoka Tóth Gitta 1924-ben és 1925-ben szerzett aranyérmet… Az újkori MAC korcsolya szakága 1993-1994-ben jött létre. Elődei az NSZE és a Népstadion Sk.

A Népstadion SZE. műkorcsolya szakosztálya 1987-ben alakult meg a Simon István által vezetett korcsolyaiskolából és a Wágner Jánosné által vezett NSK -ből…
2010. decemberében Kálnoki Kis Sándor megromlott egészségi állapota miatt lemondott posztjáról. A 2011. január 8-ára összehívott közgyűlésen a MAC új elnökévé egyhangú szavazással Kállay Kristófot választották.

A közgyűlés egyúttal döntött a klub új névhasználatáról is, mely szerint a MAC visszatér az eredeti névhasználathoz és elhagyja a Népstadion toldalékot.

936360_517689048279604_645008408_n.jpg

 

Az egyesület jogelődje a Magyar Athletikai Club (MAC) nemcsak Magyarország, hanem a kontinens legrégebbi szabadtéri sportokat összefogó egyesülete. A klub és a magyar szabadtéri sport megteremtése gróf Esterházy Miksa érdeme. A klub alakuló közgyűlésére 1875. április 8-án került sor, így a 2000. évben ünnepli alapításának 125. évfordulóját. Az egyesület sportolói eddig 38 olimpia címet szereztek a magyar sportnak. Az egyesületben olyan híres sportolók szerepeltek, mint az olimpiai bajnok vívó Berczelly Tibor, Berty László, Dr. Földes Dezső, Dr. Gerde Oszkár, Gerevich Aladár, Mészáros Ervin, Nagy Ernő, J. Piller György, Rády József, Rajcsányi László, v. Tersztyánszky Ödön, Dr. Tóth Péter, vizilabdázó Fábián, Dr. Ivády Sándor, Jeney László, Keserű Alajos, Szívós István, Dr. Tarics Sándor, Vértessy József, az atléta Németh Imre, a birkózó Bóbis Gyula, Keresztes Lajos, Lőrincz Márton, Zombori Ödön. Az egyesület tagjai építették a margitszigeti sporttelepet klubházzal, evezős csónakházzal, teniszpályákkal, melynek avatására 1901. október 9-én került sor. 1911-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az olimpiai serleg odaítélésével tüntette ki a klubot. Az egyesület több mint 20 sportágnak adott otthont, közülük a legismertebb az atlétika, birkózás, tenisz, vízilabda, vívás volt. Érdemes még megemlíteni a szakosztályok között a labdarúgó, sí, gyephoki, súlyemelő, korcsolya, ökölvívó szakosztályt. A klubot 1945-ban politikai okok miatt megszüntették, azonban illegálisan tovább muködött. Több edzőt, vezetőt adott a magyar sportnak, volt időszak amikor a Magyar Atlétikai Szövetség négy tagjai is MAC-os volt!
A rendszerváltás idején (1988. augusztus 31-én) eredeti helyszínén – a Margitszigeti Úttörő Stadionban – az egyesületet a Régi Gárda tagjai újjászervezték. 1993. augusztus 5-tól az egyesületnek a Népstadion ad otthont és a Népstadion Szabadidő Egyesület beolvadásával kapta a klub jelenlegi nevét, a MAC Népstadiont.

Sportélet Magyarországon a Monarchia idején

Szerző: Szabó Lajos

Bár a sportok megjelenésére már Széchenyi korában vannak példák,  szervezett és széleskörű elterjedésére a kiegyezést követően került sor. A sportolás, mint szórakozás a polgárosodással, és a modernizációval együtt járó tevékenység. A szervezett, intézményesült formájához elengedhetetlen az állam megengedő hozzáállása, a társadalmi szervezetek, egyesületek önálló működésének engedélyezése. Erre Magyarországon csak a kiegyezést követően teremtődtek meg a politikai feltételek.

A vizsgált kor sportját csaknem az egész időszakban két irányzat vetélkedése határozta meg. Az egyik a német mintára meggyökeresedett tornamozgalom, mely Clair Ignác Pesti Gimnasztikai Iskolájának 1833-as megnyitásától magánintézményként folyamatosan jelen volt. Ez alakult át Pesti Torna Egylet néven egyesületté 1863-ban a Nemzeti Torna Egylet (NTE) jogelődjeként. A tornamozgalom jellegzetessége volt, hogy tevékenysége nem a versenyzésre irányult, sőt azt hosszú ideig ellenezte, a tornát, mint pedagógia eszközt alkalmazta és a fegyelmezett, együttműködő csoportmunka elérése volt a célja, melyet dísztornák keretében (bemutatókon) tárt az érdeklődő közönség elé. Ezzel a célkitűzéssel nagymértékben szolgálta a modern tömeghadsereg szükségleteit is.

A másik irányzat az angol mintára átvett atlétika volt, mely magába foglalta a szabadtéri sportok teljes körét és céljának az egyén rendszeres felkészülésen alapuló edzettségének elérésén túl a versenyeken való megmérettetést tekintették, természetesen azamatőrizmus és a fair play szabályainak betartásával. A mozgalom meghonosítója, gróf Esterházy Miksa, aki diplomataként az Egyesült Államokban és Angliában ismerkedett meg az atlétikával, Viator álnéven maga is versenyzett. A gróf, hazatérte után, élénk személyes és sajtópropagandát követően 1875 tavaszán megalapította a Magyar Athletikai Clubot (MAC), és már május 6-án megrendezték első versenyüket az Új Épület udvarán, a mai Szabadság tér helyén. Ez volt a kontinens első nyilvános atlétikai versenye, melynek emlékére ez a nap ma a Magyar Sport Napja. Gróf Esterházy Miksa hamarosan megjelentette az első hazai sportszakkönyvet is Athletikai gyakorlatok címmel.

Mindkét nagy egyesület  népszerűsítő bemutatókat, versenyeket tartott a vidéki városokban, melyek nyomán kiépítették a vidéki “fiók egyesületeket” melyek – legalább is az első időkben – többé-kevésbé függtek a központi egylettől. Így kezdték meg működésüket aTorna Egyletek és Athletikai (Atlétikai) Clubok (Klubok) Nagykanizsától Pozsonyig és Kassától Kolozsvárig. Az NTE közadakozásból 1870-re megépített Szentkirályi utcai tornacsarnokának felavatása alkalmából már 13 magyar, 3 szász és 3 horvát egylet küldte el jókívánságait, 9 pedig küldöttséggel képviseltette magát.

Mivel az állam az egységes egyesületekre vonatkozó szabályozáson és az iskolai testnevelés megszervezésén túl nem foglalkozott a sportegyesületekkel, ezért megindult a törekvés a sport terület feletti ellenőrzés, vezetés megszerzésére.

Az első ütközési pont az iskolai tornaoktatás tananyagának meghatározása és a tornatanító képzés feletti ellenőrzés lett, ahol a MAC-nak nem sikerült teret nyernie, az NTE megőrizte korábbi indulásából is fakadó helyzeti előnyét, az időszak végéig megtartotta dominanciáját. Ez együtt járt az államérvényű tornatanítói tanfolyamokkal együtt járó államsegély megtartásával is.

Az 1886-ban megjelent sportnaptár már 128 sportegyletet tartott számon, a teljesség igénye nélkül. A magyarországi sportegyletek fejlődési üteme ekkor messze meghaladta a Monarchia egyéb területeit. A kor egyre erősödő agrárius-merkantil ellentéte kivetült a sportra is. Az NTE vezette polgári-nemzeti tornamozgalom vezetői személyében is egyre közelebb került az ellenzéki agrárius körökhöz, míg a MAC fémjelezte atlétikai irányzatok a merkantil kormánykörök támogatását élvezték. A politikai befolyás erejét mutatja, hogy a két irányzat közötti ellentétek nem a sportsajtóban, hanem a politikai lapokban, sőt időnként a parlamenti vitákban jelentek meg. Az egyre újabb és újabb sportágak megjelenése együtt járt a sporttevékenység tömegessé válásával, a megszokott út, mely szerint az arisztokrácia által művelt sportok terjednek a polgárok, majd az alsóbb néprétegek köreiben is.

A sportági struktúra kialakulása és az egyre keményebb edzésmunkát igénylő versenyek magukkal hozták, az “all round” sport és az ezzel járó többszörös klubtagság megszűnését. A sport egyre szélesebb rétegeket ért el, ez magával hozta a sportágak és a klubok erősödő társadalmi rétegződését. Az arisztokrácia főként a golf, a póló és a yacht klubokat preferálta, ahová már csak a tagdíjak miatt sem tudott más belépni. Az úgynevezett úri középosztály adta a sportélet meghatározó egyleteinek tagságát és új jelenségként egyre nagyobb számban jelentek meg a munkás sportegyletek. A sport ekkor még elkerülte a falvak lakóit, ami nem jelentett a sportszerű mozgások és a játék hiányát. A népi testkultúra azonban nálunk nem tudott intézményesülni és ezzel sporttá válni. Esterházy Miksa kísérlete, mely a még fellelhető magyar népi labdajátékok összegyűjtésére írt ki pályázatot, elkésett.

A sportágak professzianizálódása lehetőséget adott a tehetséges, de kevésbé előkelő versenyzőknek is a klubokba való bekerülésre. A sportklubok a középosztály értékmintájának a közvetítésével az asszimiláció és az emancipáció igen fontos intézményei voltak. A kor Magyarország történetében a leggyorsabb fejlődést hozta, mely együtt járt az ország európai felzárkózásának esélyével. A sport területén hasonló sikereket értünk el, a magyar sportsikereket jegyezték, a sportdiplomatáinkra hallgattak, az ország reális eséllyel pályázhatott akár olimpiai játékok megrendezésére is. A monarchián belüli nemzeti ellentétek természetesen a sportot sem kerülték el, ezek és a kezdődő világégés gyökeresen megváltoztatták a Kárpát-medence viszonyait.

 http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/sportelet_magyarorszagon_a_monarchia_idejen/

 

Arisztokrata klub volt-e a Magyar Athletikai Club ?

Ha a sportok királynőjéről beszélünk idehaza, akkor a Magyar Atlétikai Club megkerülhetetlen. A MAC 1875. május 6-án rendezte az első honi atlétikai versenyt, így az egyik legtradícionálisabb egyesületnek számít hazánkban. A DIGI Sport napindító műsorában a klub elnöke, Kállay Kristóf és főtitkára, Dr. Török János beszélt a történelemről és a jelenről.

 

MAC a wikipédián:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_AC

MAC a könyvespolcon:

http://bookline.hu/product/home.action?id=2101898354&type=10&_v=Foszerkezto_Dr_Torok_Janos_A_Magyar_Athletikai_Club_kronikaja_1875_2000

 

 

Comments are closed.