Esterházy Miksa

Esterházy Miksa élete és munkássága

Esterházy Miksa galántai gróf földbirtokos és diplomata, a modern magyar sportélet egyik meghonosítója. 1837. május 14-én született, szülei Plettenberg Mietinger Mária és (galántai) gróf Esterházy Miklós voltak. Követségi attaséként huzamosabb időt töltött Párizsban, Londonban és az Egyesült Államokban. Külföldi tartózkodása alatt ismerkedett meg a modern, elsősorban angolszász szabadtéri sportélettel, s ekkor vált az atlétika és az ökölvívás lelkes hívévé.  Az 1870-es években hazakerülve elhatározta, hogy népszerűsíteni fogja ezeket a sportágakat, ellensúlyozva a Magyarországon ebben az időben divatban lévő német stílusú “szobatornászatot”, amely főleg gimnasztikából és súlyzózásból állt. Maga is aktív sportoló lévén, a gróf azt tartotta, hogy az emberek számára elsősorban a szabad levegőn tartózkodás a fontos, az erőt, az izmokat – sőt a tüdőt is -, az úszás, futás, ugrás, vívás és a súlylökés fejlesztik a legjobban. A Vadász- és Versenylap 1874. április 22-i számában ezt írta: “Kezdjük alant, kezdjük korán, tegyük népszerűvé, általánossá az athletikai idomítást!”  Ugyan kezdeményezése az első időkben falakba ütközött, ötletei pedig érdektelenségbe fulladtak, kitartásának köszönhetően – a hazai arisztokrácia támogatását megnyerve -, 1875. április 8-án létrejött az első hazai sportegyesület, a Magyar Atlétikai Club (MAC), amelynek haláláig elnöke volt. A klubtagság feltétele az érettségi vagy valamilyen ennek megfelelő bizonyítvány megléte volt, ennek ellenére nem lett az arisztokraták zártkörű egyesülete. A tehetséges versenyzőket a vezetés mindig örömmel fogadta. A MAC átvette az angol sport versenyszabályait, és 1875. május 6-án megrendezte első, szabadtéri évadnyitó atlétikai versenyét, amelyen először szerepelt az ökölvívás is. A korabeli angol és német szaksajtó szerint e verseny egész Európában úttörő kezdeményezés volt. Gróf Esterházy Miksa a viadal után Útmutató címmel röpiratot adott ki. Felszólításának hatására a következő években egymás után jöttek létre a különböző sportegyesületek. Esterházy Miksa dolgozta ki több sportág szabály- és versenyrendszerét, Magyarországon ő vezette be az angol klubbajnoki rendszert, az országos bajnokságokat megelőző bajnoki versenysorozatot. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium 1879-ben az ő javaslatára küldte ki Londonba Felméri Lajos kolozsvári egyetemi tanárt, akinek tapasztalatai alapján kidolgozták azokat a tornaoktatási reformokat, amelyek az 1880-as években az atlétika, a korcsolyázás, a játék, a kirándulás tantervi bevezetését eredményezték. Esterházy gróf írásait Viator álnéven jelentette meg. Saját munkáin kívül – Gyalogolási kalauz (1875), Útmutató athletikai clubok alakítására (1876) -, jelentős szerepe volt abban, hogy munkatársa, Molnár Lajos megírta az Athletika (1875) és Athletikai gyakorlatok (1879) című szakkönyveket. A magyar sport- és atlétika ügyének élharcosa mindössze 46 évesen, 1883. augusztus 5-én hunyt el Tatán, nyughelye a Pápához közeli Gannán, az Esterházyak családi mauzóleumában található. Munkássága előtt tisztelegve alapították meg 1992-ben az Esterházy Miksa-emlékérmet (maEsterházy Miksa-díj), az általa szervezett első modern szabadtéri atlétikai versenyre emlékezve pedig május 6. 2000 óta a Magyar Sport Napja.

 

Források:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Esterh%C3%A1zy_Miksa

http://mek.oszk.hu/03600/03630/html//e/e04909.htm

http://www.xlsport.hu/125-eve-hunyt-el-grof-Esterhazy-Miksa

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=59107

http://interno.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=16317&Itemid=192

 

 

Esterházy Miksa gondolatai a futásról

Gróf Esterházy Miksa Viator néven cikkeket írt, melyet munkatársa Molnár szerkesztett egybe 1879-ben „Athletikai Gyakorlatok” címen.   A műben  futásról a következő gondolatok olvashatók:

„Futás. A futás lényegesen különbözik a járástól, amennyiben a lábak apró mozgásában áll. A test felső része előre hajol, a főt kissé hátravetve kell tartani. A mell kidüllesztetik, a vállak hátravettetnek, a karok felemelve tartatnak, a könyökök meghajlittatnak s az ujjak a tenyérbe szoríttatnak. Itt azonban nagyon ajánlható futás. közben (s versenyjárásnális) ruganyos, vagy kemény, de könnyű tárgy megmarkolása. Ennek czélszerüségéről futás közben athletáink nem egyszer meggyőződhettek. Közkedveltségüek e czélra a parafából (dugófából) készült markolók, melyek már könnyüségüknél fogva is alkalmasak a futásra. Alakjuk a mellékelt ábrából látható s hosszúságúk rendesen 5—5 ‘/2 hüvelyk; vastagságuk a marok méretei szerint változik. Más könnyű fából is készülnek.

A hires O’Leary a fenn emitett 6 napi verseny alatt két pár elefántcsont markolót használt, ugy hogy egy pár mindig jégben tartatott. Futásnál a test felső része lehetőleg feszesen tartatik, hogy a lélegzési szervek teljes erővel működhessenek. A lábak használatát illetőleg igen nagy nézeteltérés uralkodik az egyes sportmaneknél, de legáltalánosabb szokásnak mondható, hogy a lábszárak kinyújtva tartatnak és a talpakkal a föld mintegy suroltatik. Rendesen a lábujjhegyre kell lépni, s a lábak gyorsan ugy váltogatandók, hogy szünet nélkül jöjjön a sor egyikről a másikra. A lábszárak mozgásával a karoknak majdnem észrevehetetlen lengése van egybekötve. Jó tüdő, egészséges sziv s ép vesék a futáshoz épen annyira szükségesek, mint jó lábak, ugy, hogy aki mindezekkel nem bir, az ne is vállalkozzék futóversenyre.

Táv szerint a futás minősége is változik, s rövid futamokban az absolut gyorsaság győz, mig hosszú futamokban a kitartásnak jut a főszerep, közép távokra pedig a kettő karöltve működik.

Rövid futások alatt 100-400 yardnyi távot értünk; a középtáv 400 yardtól 1 ang. mértföldig terjed. — Egy ang. mfld s ezen tul már a távfutások osztályába tartózik. — Egy jól kiképzett s idomított atléta 100 yardot fog befutni egyetlen egy lélegzetben.

A versenyfutás híveinek nagyon ajánlhatjuk a correct s gyors indulás gyakorlását, mely nagy előnyt ád a versenyzőnek,— ügyetlen vagy be nem gyakorlott társa fölött. Nem egy verseny nyeretett meg ügyes indulás által. Az indulás előtt elfoglalandó correct állás a mellékelt ábrában szemlélhető meg.

Fődolog, hogy az indulás épen »a tempó* történjék. Tudjuk, mily drákói szigorral kell, hogy az indító (•Starter*) hivatalában eljárjon; az indulási vezényszó, vagy jel (pisztolylövés, zászlólehajtás) előtt indulni, a legnagyobb bűnök egyike, melyet athleta elkövethet s azonnal megrovandó. Az előnyös indulás tehát abban áll, az adott jelre gyorsan és ügyesen indulni, egy szóval készen lenni. Ez is oly mesterség, mely csak szorgalmas gyakorlás által sajátítható el, s melynek híres athléták training közben órákat szentelnek. Wilkinson azt mondja: (»Modern Athletics*) »Jó indulás, fél verseny.* Futás közben a karok lógatása, a száj nyitva tartása, a körültekintgetés, az igen nagy lépések stb. hibák, melyek egészségi,  szépészeti és nyerési szempontból mellőzendők. Jó szabály, hogy a versenyző egyenesen maga elé nézzen. A versenyfutás fent nevezett három osztálya 100 yardtól kezdve felterjedt 10 mérföldnyi futásokig. Ez utóbbiak nagyon ritkák s nem is ajánlhatók. Kedvencz távok a 100 yard, 220 y., 440 y., 600 y. fél mfld, 1000 yard, 1 mfld, 2 mfld s 3 mfldig érők. — A 100 yardnyi rövid futamok, az absolut gyorsaság netovábbjának elérésére legalkalmasabbak, s csaknem minden viadal programjában kitüzetnek. Legnagyobb eddig ismert gyorsaság e távra W. Slade uré, ki a 100 yardot 1874-ben 9lJ4 mperczben v é g z é. A ‘Magyar Athletikai Club« eddig a következő távokat” tűzte ki (sik pályán): 100 yard, 220 yard (=»/« m f l d ) é s 2 ang. mfld. Ez utóbbi táv hiressé vált az által, hogy bajnoki versenynek lön kitűzve, melyet 3-szori tusa után Porzsolt Ernő ur nyert meg 1876-ban s igy az egylet első bajnokává lett. — E verseny e kedvencz távra azóta újonnan ki lett tűzve. Mindezen távokra hazai athlétáink, bár még meglehetősen lassan futnak, már is szép haladást tanusitanak. Ide függesztünk egy, már a »Y. és Y. L.«-ban bemutatott összehasonlító táblázatot, mely a M. A. C. versenyeire is kiterjed:”

Forrás: http://mek.oszk.hu/10100/10105/10105.pdf

 

 

Az Esterházy család tisztelete: Ganna, a római Pantheon kicsinyített mása

Az Esterházy család temetkezési helyét érdemes felkeresni, nemcsak a különös történetekért, hanem a táj szépségéért is. Igazi kuriózumot láthattok, ha ellátogattok a Bitva patak partján elterülő kicsiny falucskába, Gannára. A településen épült fel az 1800-as évek elején Charles Moreau tervei alapján a Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplom és mauzóleum. Itt alusszák örök álmukat az Esterházy család pápai, tatai és csákvári ágának tagjai. A képeket nézegetve talán azoknak is ismerősnek tűnik az épület, akik soha sem jártak még itt. Nem csoda, a templom a Római Pantheon kicsinyített mása.

ganna001.jpg

A mauzóleumba a falu főutcájáról az örökzöldekkel beépített templomkerten keresztül juthattok el, miközben elhaladtok Táncsics Mihály mellszobra előtt. Az író a közeli Ácsteszéren született 1799. április 21-én. Gannán töltötte segédtanító éveit, és az 1820-as években ő volt a mauzóleum első idegenvezetője is. Ennek emlékére állíttatták a Kiss István Kossuth díjas szobrászművész által készített szobrot.

A birtokot még Mária Terézia ajándékozta az Esterházyaknak, akik a törökdúlás után lakatlanná vált falut újra benépesítették. Ők maguk is szívesen töltötték idejüket a birtokon. A táj szépsége és nyugalma miatt  választották ki Gannát – hosszas keresgélés után -  temetkezésük helyéül.

 

Az altemplom 52 Eszterházy végső nyughelye. Esterházy Miklóst és feleségét, valamint  Esterházy Miksát a Magyar Atlétikai Klub alapító elnökét, illetve a női Karmelita Rend megalapítóját is itt temették el.

Itt nyugszik Esterházy Pál is. Huszár főhadnagy volt az I. Világháborúban akinek halálát a családra nem jellemző 2 méter körüli magassága okozta. Katonái kérésére sem volt hajlandó összehúzni magát a lövészárokban, mondván: egy gróf nem hajt fejet az ellenség előtt. Egy golyó végül halálos sebet ejtett rajta.

Sok csecsemő és kisgyermek koporsót is láthattok, a benne nyugvók többnyire gyermekparalízis miatt veszítették el korán az életüket.

Esterházy Bálintról se feledkezzünk meg, aki a Monarchia moszkvai nagykövete volt. Szerelmes lett Kocsubej Ilona nagyhercegnőbe. Már az esküvő napját is kitűzték, amikor egy fiatal gárdatiszt, aki szintén szerelmes volt a lányba amerikai párbajra hívta Esterházyt. Egy fehér és egy fekete golyó döntötte el, hogy ki maradhatott  életben. A feketét húzónak kötelessége volt önkezével véget vetni életének. A gróf húzta a halált jelentő fekete golyót.  Temetésén megjelent a nagyhercegnő és a legenda szerint a gyönyörű, fekete hajú teremtés, miután három órán át imádkozott egyedül szerelme sírjánál megőszülve jött elő.

A  videó végén látható, a terem közepén álló, kerek oltár önmagában is különleges a két feszület miatt. Régen két pap mondta egyszerre a misét, ezért van belőlük kettő. Az egyik oldalon fehérbe öltözve az élőkért, a másikon fekete ruhában a holtakért hangzott el az ima. A családi mauzóleum 1818-ban készült el, – az utolsó temetésre 1999-ben került sor.

 

Forrás:

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/ganna-ahol-tancsics-volt-az-idegenvezeto/

Comments are closed.